Összes írásaim, képeim, videóim az interneten
http://gyarfermiskolc.blog.hu/2017/08/06/osszes_irasaim_kepeim_videoim_az_interneten

Ezen írásban a következő könyv anyagából kivett részeket rakok össze:
Az Egyház elnökeinek tanításai Wilford Woodruff
https://www.lds.org/bc/content/shared/content/hungarian/pdf/language-materials/36315_hun.pdf?lang=hun
(a zárójelben megadott számok a könyv oldalszámai)

És kiegészül a Tan és szövetségek
1. Hivatalos nyilatkozata szövegei
https://www.lds.org/scriptures/dc-testament/od/1?lang=hun
egy részével

(az én kapcsos-zárójeleim kihagyásokat és betoldásokat jelölnek)

mottó
Woodruff arról a vallásról beszél (37),
„mely hatalmat ad az embernek Isten előtt, hatalmat a betegek meggyógyítására, hatalmat, mely által a vakok szeme megnyílik és a bénák újra járnak, hatalmat, mely megadja a Szentlelket és mindazokat az ajándékokat és kegyelmeket, melyek megnyilvánultak a világ teremtése óta”. Azokról az alapelvekről,
„melyeket az ősi pátriárkák és próféták tanítottak, míg Isten kinyilatkoztatásai körülölelték őket ][ [. ]
Megadatott nekik az angyalok szolgálata; megadattak nekik az álmok és látomások, valamint folyamatos kinyilatkoztatások, hogy vezessék és irányítsák őket azon az ösvényen, melyen járniuk kell.”
(e szöveget lásd az írásomban az 1. szakaszban)

mottó
„Tudtam, hogy az evangélium, me-

lyet az Úr kinyilatkoztatott Joseph Smithnek, ][ olyannyira értékes, [h azt meg kell osztani az emberekkel. Úgy éreztem, az annyira] jó és egyszerű”, h ez könnyű lesz.
(írásomban e szöveget a 2. szakasz elején találjátok)

mottó
„Egész életemen át és minden tettemben, bármikor, amikor az Úr Lelke valamit mondott nekem, mindig jónak bizonyult, ha meg is tettem.”
(uez a szöveg legvégén)

1. mormonsága előtt
2. Hittérítés indul. 1834-36. az Egyesült Államok dél-keleti részén.
3. Fox-szigetek
4. 1838. nyarán 18 nap a rokonságnál
5. levél Thomas B. Marsh-tól
6. Sarah Emma
7. Anglia
8. kocsi, lovak
9. gőzhajó
10. templomok
11. Young
12. Nyiltkozat (többnejűség)
      szép…
13. Mi van itt?
14. esetleg idétlen, de szemléletes
15. zárásnak


1.
mormonsága előtt
Woodruff 1807-ben született.
1833 legvégén ismeri meg a mormon vallást.
1835-ben kezd naplót írni. (xxix)
Úgy tudni, vallással kapcsolatban mormonsága előtt komoly előélete volt.
Érdekes lenne olyan forrás, amelyből direkt módon látnánk, h gondolkodott mormonsága előtt.
Olyanok vannak itt nekem, mormonként h látja, h gondolkodott azelőtt.

(A könyv szövege:
1)
Amikor „gyermek volt, családjával jó barátságba kerültek Robert Masonnal, ][ aki jellegzetes vallási hitelveiről volt ismert.”

(1881.05.23-án megjelent szövegben írja róla Woodruff: )
„Sokat imádkozott, és része volt álmokban és látomásokban, az Úr ][ sok dolgot megmutatott neki látomásban, amiknek be kell majd következniük az utolsó napokban.”
„[Hitte], hogy az Úr támaszt majd egy népet és egy egyházat az utolsó napok-

ban, prófétákkal, apostolokkal, és minden ajándékkal, hatalommal és áldással, mely megtalálható volt abban a világ bármely korában.”

Woodruff? Nagy éhséggel tanulmányozta a Bibliát, és… :
(1889.04.06-án megjelent szövegben írja: 
36)
„Korai férfikoromban eljártam szinte minden létező felekezet gyűléseire.”

(1865.03.25-ben megjelent szövegben írja:
xx)
„Nem találtam egyetlen olyan felekezetet sem, melynek tanai, hite vagy gyakorlatai összhangban álltak volna Jézus Krisztus evangéliumával, illetve azokkal a szertartásokkal és ajándékokkal, melyekről az apostolok tanítottak [a Bibliában].”

(Az 1889.04.06-án megjelent szöveg folytatása:
36)
„Egy alkalommal egy olyan gyűlésen voltam, amilyet néha Connecticutban tartottak, melyen különféle felekezetek negyven-ötven lelkipásztora gyűlt össze. Egy pünkösdi időszakért imádkoztak és számos egyéb dologért.
[Ezzel a mondattal aszem ellentmondásban van az, amit az elnöklő majd lentebb válaszol neki. ]
E gyűlésen engedélyezve volt, hogy bárki felszólaljon. Én akkor még meglehetősen ifjú voltam. Felálltam, kiálltam a padok közti folyosóra, és így szóltam az egybegyűlt lelkipásztorokhoz: ][ [ezt olvastátok az 1. mottómban is]
Miért nem azért a vallásért szállnak vitába, mely hatalmat ad az embernek Isten előtt, hatalmat a betegek meggyógyítására, hatalmat, mely által a vakok szeme megnyílik és a bénák újra járnak, hatalmat, mely megadja a Szentlelket és mindazokat az ajándékokat és kegyelmeket, melyek megnyilvánultak a világ teremtése óta? Miért nem azokat az alapelveket tanítják az embereknek, melyeket az ősi pátriárkák és próféták tanítottak, míg Isten kinyilatkoztatásai körülölelték őket? Megadatott nekik az angyalok szolgálata; megadattak nekik az álmok és látomások, valamint folyamatos kinyilatkoztatások, hogy vezessék és irányítsák őket azon az ösvényen, melyen járniuk kell.
[Ez az írásom 1. kulcsmondata.

Mikor jegyezte ezt vajon le? Amikor a szöveg megjelent, a Mormon Egyház vezetője volt.
Vajon tényleg ilyen tudatos volt még nem-mormon fiatalemberként is, v ez részben a későbbi tudatosságának rávetülése emlékezetében korábbi énjére? ]

A rangidős elnöklő tisztségviselő ezt felelte: „Drága fiam, igen okos ember lennél, és igen nagy hasznodat venné a világ, ha nem hinnél mindebben az ostobaságban. Ezek a dolgok a világ sötét koraiban adattak az emberek gyermekeinek, méghozzá pontosan abból a célból, hogy megvilágosítsák az embereket azokban a korokban, hogy higgyenek Jézus Krisztusban. Ma az evangélium dicsőséges fényének ragyogásában élünk, és nincs szükségünk azokra a dolgokra.”

(Az 1865.03.25-ben megjelent szövegben írja ide vonatkozóan:
xx)
Én „nem hittem ennek igazában, csak annyiban, hogy azok az emberek fiai hitetlenségének következtében szűntek meg.”
… és az általa említett dolgokra vonatkozóan:
„Ezek az alapelvek bevésődtek elmémbe az Ó- és Újszövetség olvasása révén.”

(1881.05.23-án megjelent szövegben írja:
1)

(1800 körül volt Woodruff szerint Masonnek az a látomása, amit előbbi ebben az írásában közöl.
Ebben az Úr mondja Masonnek, amikor ő látomása magyarázatát kérte tőle: )
„Krisztus egyháza, vagyis Isten királysága nincs jelen a földön a te nemzedéked idején. Nincs jelen a földön Krisztus egyházának gyümölcse. E napon és e nemzedékben nincs a földön Istentől felszentelt férfi, hogy elvégezze a szabadítás evangéliumának szertartásait. De a következő nemzedék idején én, az Úr, fel fogom állítani királyságomat és egyházamat a földön, és Krisztus királyságának és egyházának gyümölcsei – mint amelyek a prófétákat, apostolokat és szenteket követték minden sáfárságban – ismét megtalálhatók lesznek a földön a maguk teljességében. Megéred azt a napot, és megérintheted a gyümölcsöt, de soha sem fogsz

enni belőle a testben.”
Woodruff a folytatásban: „E látomást az 1800. esztendő körül látta, és 1830-ban mesélte el nekem – ugyanazon a tavaszon, amikor ez az egyház meg lett szervezve.”
(Ugye ő erről akkor még nem tudott, ill. egyikőjük sem. )
Azt írja, ekkor látta őt utoljára.
Így folytatta: „Amikor befejezte a látomásnak és annak magyarázatának elmesélését, még ezt mondta: (...) »Én soha nem fogok enni ebből a gyümölcsből a testben, de te igen; és te igen kiemelkedő szerepet fogsz játszani abban a királyságban.« Erre sarkon fordult és magamra hagyott.”

(1895.11.21-i szövegében van:
xxi)
„Sok éjjeli órát töltöttem a folyóparton, a hegyekben és a malmomban ..., Istenhez fohászkodva, hogy bár láthatnék egy prófétát vagy egy olyan embert, aki Isten királyságának dolgairól tudna tanítani engem, ahogy azokról olvastam.”

(Az 1865-ös szövegben úgy tűnik a fenti, 1830-as eseménytől számol:
xxi)
„Az Úr Lelkének suttogásait három éven keresztül hallva megtudtam, hogy Ő arra készül, hogy felállítsa egyházát és királyságát a földön az utolsó napokban.

(1884.05.17-én írja erre az időre vonatkozóan:
3)
„Az Úr megígérte, hogy ][ majd nevet és helyet kapok… házában, ][ mely soha nem vágatik ki.”

Ahogy megtudjuk (38), egy mormon elderhez az Úr hangja szólt 1833 legvégén, „azt parancsolva, hogy induljon északra, mivel az Úrnak elvégzendő munkája van ott a számára.”
(A szöveg 1897-ből való. )
Társával útnak indult, és 60 mérföld után éreztek először késztetést, betérni vhová.
Woodruffékhoz.
Innentől Woodruff mormon.

Amikor csatlakozott az Egyházhoz, levelet írt Masonnek.
(Az 1881-es szövegben van:
2)
„Elmondtam neki, hogy megtaláltam
Krisztus egyházát ][ [beszéltem] neki annak szervezetéről, ][ valamint arról, hogy az egyházban vannak próféták, apostolok, és megvan benne minden ajándék és áldás, továbbá hogy Krisztus királyságának és egyházának igaz gyümölcse megnyilvánul a szentek között, ahogy azt az Úr megmutatta neki a látomásában. Megkapta levelemet, és sokszor végigolvasta; ugyanúgy a kezében tartotta, mint a látomásban szereplő gyümölcsöt, de már igen idős volt, és hamarosan elhunyt.

2.
Hittérítés indul. 1834-36. az Egyesült Államok dél-keleti részén.
(1881.05.25-i szövegben van:
xxii)
(olvashattátok, mint 2. mottómat)
„Tudtam, hogy az evangélium, melyet az Úr kinyilatkoztatott Joseph Smithnek, ][ olyannyira értékes, [h azt meg kell osztani az emberekkel. Úgy éreztem, az annyira] jó és egyszerű”, h ez könnyű lesz.
(ez az írásom második kulcsmondata)
Vágyott rá, h hirdethesse.

(1865.03.25-ből van a szöveg:
90)
„Egy vasárnap este egymagamban visszavonultam az erdőbe, és buzgó imában az Úrhoz fordultam, hogy nyissa meg számomra az utat, hogy elmehessek az evangéliumot hirdetni a föld lakosainak. Az Úr Lelke tanúságot tett arról, hogy imám meghallgatást nyert, és választ fogok kapni. Boldogan emelkedtem fel térdemről, és mintegy kétszáz métert gyalogoltam, amikor összetalálkoztam Elias Higbee-vel, egy főpappal, akinél néhány hónapig laktam. Amikor közelebb értem hozzá, ezt mondta: »Wilford testvér, az Úr Lelke azt mondja nekem, hogy fel kell, hogy szenteljünk, és misszióba kell menned.«”
(A könyv szövege folytatása: )
„1834. november 5-én pappá szentelték, majd pedig elhívást kapott, hogy missziót szolgáljon az Egyesült Államok déli részén.”
Társa elcsüggedt a misszió megpróbáltatásaiban és hazatért.
Woodruff folytatta. Mocsarakon és lápokon gázolt át, megérkezett Memphisbe (Tennessee).

(1881.06.20-ból való a szöveg:
xxii)
„Elmentem a hely legjobb tavernájába [fogadójába], melyet Mr. Josiah Jackson vezetett. Elmondtam neki, hogy idegen vagyok, és nincs pénzem. Megkérdeztem, elszállásolna-e éjszakára. Erre utazásom céljáról érdeklődött. Elmondtam, hogy az evangélium hirdetője vagyok. Felnevetett, és azt felelte, hogy nem kimondottan úgy nézek ki, mint egy prédikátor. Nem okoltam érte, hiszen ő addig csupa olyan prédikátort ismert, akik előkelő lovakon vagy elegáns kocsikon utaztak, nemes gyapjúba öltöztek és nagy fizetésük volt [. ] ][

A házigazda szórakozásra vágyott, így azt mondta, elszállásol, ha prédikálok. Látni akarta, valóban tudok-e prédikálni. ][
Leültem egy nagy teremben, hogy megvacsoráljak. Mielőtt végeztem volna, a szoba kezdett megtelni Memphis gazdag, előkelő népeivel, gyapjúba és selyembe öltözve, míg az én külsőmet el lehet képzelni hogy nézett ki, miután oly sokat gyalogoltam sáron-vízen át. Amikor befejeztem az evést, az asztalt kivitték a teremből az emberek feje fölött. Én a szoba egyik sarkában kaptam helyet, ahol egy emelvény állt, rajta egy Bibliával, egy énekeskönyvvel és egy gyertyával, és tucatnyi ember vett körül, a házigazdával középen. Mintegy ötszáz ember volt jelen, akik nem azért gyűltek össze, hogy evangéliumi prédikációt halljanak, hanem hogy egy kis szórakozásban legyen részük. ][

Felolvastam egy himnuszt, és arra kértem az embereket, hogy énekeljenek. Egy lélek se énekelt egy szótagot sem. Elmondtam nekik, hogy nekem nem adatott meg az éneklés ajándéka, de az Úr segítségével imádkozni és prédikálni is fogok. Letérdeltem imádkozni, mire a körülöttem lévő férfiak is térdre ereszkedtek. Azért imádkoztam az Úrhoz, hogy adja meg nekem Lelkét, és mutassa meg nekem az emberek szívét. Imámban megígértem az Úrnak, hogy átadom a gyülekezetnek mindazt, amit Ő számomra sugall. Aztán felálltam, és másfél órát beszéltem; ez volt életem egyik legjobb prédikációja.

Lelki szemeim megnyíltak, és láttam a gyülekezet tagjainak életét, mire fejükre olvastam gonoszságaikat, és elmondtam, milyen jutalmat fognak kapni cserébe. A körülöttem álló férfiak lehajtották fejüket. Három perccel azután, hogy befejeztem, egyes egyedül álltam a teremben.
Hamarosan elvezettek az ágyamhoz, ami a mellett a nagy terem mellett állt, ahol sokan összegyűltek azok közül a férfiak közül, akiknek épp most prédikáltam. Hallottam beszélgetésüket. Egyikük azt mondta, tudni szeretné, hogy honnan tud ez a mormon fiú a múltbéli életükről. Nem telt el sok idő, mire egy tanbéli kérdésen kezdtek vitatkozni. Az egyik férfi azt javasolta, hívjanak ki, hogy eldöntsem a vitát. A házigazda így felelt: »Inkább ne; azt hiszem, egy alkalommal ennyi is elég volt!«
Reggel kiadós reggelit kaptam, és a házigazda azt mondta, hogy ha bármikor erre járok, álljak meg fogadójánál, és addig maradhatok, ameddig csak szeretnék.”

(A könyv szövege így folytatódik: )
„1836 novemberében Wilford Woodruff befejezte misszióját az Egyesült Államok dél-keleti részén. Naplójába feljegyezte, hogy 1835-ben és 1836-ban 9805 mérföldet gyalogolt, 323 gyűlést tartott, megszervezte az egyház 4 gyülekezetét, megkeresztelt 70 embert és 62-t konfirmált, 11 papsági felszentelést végzett, és 4 embert meggyógyított kézrátétellel, ő maga pedig 6 különböző csőcselék karmai közül szabadult meg. 1835 júniusában szentelték elderré, 1836 májusában pedig hetvenes lett.”

3.
Fox-szigetek
(1896.11.07-ből van a szöveg:
xxiv)
„Isten lelke így szólt hozzám: >>Válassz egy társat, és menj egyenesen a Fox-szigetekre [Maine állam partjai közelében van]!<< ][

kiűztünk néhány ördögöt, hirdettük az evangéliumot, és csodákat tettünk. ][
(1897. okt-ből a szöveg: )

„olyan népet [találtam] ott, akik a dolgok ősi rendjére vágytak”.

„több mint száz embert megkereszteltem”.

4.
1838. nyarán 18 nap a rokonságnál
(1881.09.19-i szövegben van:
92)
Pátriárkai áldásában, amit idősebb Joseph Smith által kapott, azt az ígéretet kapta, hogy
„be [fogja] hozni [atyja] háza népét Isten királyságába”
„Tizennyolc napot töltöttem Farmingtonban és Avonban, ahol édesapám háza népénél, nagybátyjaimnál, nagynénéimnél, unokatestvéreimnél, szomszédoknál és barátoknál tettem látogatást; Jézus Krisztus evangéliumát hirdettem nekik”
(A könyv szövege: )
1838. július 1-jén ][ megkeresztelt hat embert, köztük mindazokat, akik atyja házában éltek
[köztük apját, mostohaanyját és húgát] pontosan úgy, ahogy arra ígéretet kapott a pátriárkai áldásában.”
(Az 1881-es szövegében van: )
„Később még számos rokon is követte őket.”

5.
levél Thomas B. Marsh-tól
1838. aug-ban, még a fox-szigeteki missziója idején levelet kapott a 12 apostol elnökétől:
(Woodruff 1881.09.26-ban:
xxv)
„tudatta velem, hogy Joseph Smith, a próféta, kinyilatkoztatást kapott, és megnevezte azokat a személyeket, akik be fogják tölteni az elbukottak helyét”.
Thomas B. Marsh:
„kijelöltek, hogy betöltsd a tizenkét apostol egyikének helyét, továbbá ][ [állj összhangban] az Úr szavával, melyet nemrégiben mondott, hogy” a Tizenkettek szolgáljanak missziókat Nagy-Britanniában.
Woodruff később ezt fűzte hozzá:
„E levél lényege már hetekkel korábban kinyilatkoztatott nekem, ám egyetlen embernek sem tártam fel.”

6.
Sarah Emma
(79)
1839. aug-ban hagyta el otthonát Montrose-t (Iowa állam).
1839.11.08-án az Államok keleti részén tartózkodott.
naplóbej
„Montrose-ban álmomban nagy szenvedés közepette láttam Mrs. Woodruffot [feleségét]. Sarah Emmát [lányát] viszont nem láttam. "
1839.11.11.
"Éjjel álmot láttam, mely során beszélgettem Mrs. Woodruff-fal, Sarah Emmát viszont nem láttam. "

1839.11.28.
A 3. leírt álomban is a feleségével találkozik:
„megkérdeztem, hol van Sarah Emma. (…) Feleségem zokogva így felelt: (…) >>Meghalt. << ][ Vajon igaz ez az álom? Csak az idő segíthet megtudnom.”
1840. júli-ban meghalt a lánya. Okt-ben tudta meg.

7.
Anglia
1840. jan-ban érkezett Angliába.
(90)
Staffordshire megyében kezdett.

(1841.03.01-ből van a szövege: )
„Negyvenen csatlakoztak az egyházhoz keresztelés útján, ][ és sok új ajtó tárul fel
[. 1840.03.01-én ha jól értem, egy nagy gyülekezet előtt készült beszélni, amikor]
az Úr kinyilvánította nekem, hogy hosszú ][ [napok elteltéig] ez lesz az utolsó alkalom, hogy ][
[hallhatják a hangját. (Ha jól értem, ezzel kezdte a beszédjét is. ) Elámultak] , mivel arra számítottak – ahogy jómagam is –, amikor beléptem a házba, hogy hónapokat fogok közöttük tölteni”
„Mivel úgy hiszem, hogy kiváltságom, és kötelességem e tárgyban ismerni az Úr akaratát, ezért ][ [megkérdezte, h merre menjen, Ő pedig] megmutatta, hogy ][ azonnal Dél-Angliába kell mennem. Elbeszélgettem William Benbow testvérrel erről, aki korábban Herefordshire-ben lakott, és még mindig éltek ott barátai.
][ [Felajánlotta] , hogy velem tart fivére otthonába és kifizeti utazásomat, amit én örömmel el is fogadtam. „

(1895.11.28-ból van a szöveg:
92)
„Egy órával azután, hogy megérkeztem ][ [, ] megtudtam, miért küldött oda az Úr. (...) Férfiak és nők társaságát találtam ott – mintegy hatszázukat –, akik Egyesült Testvérek név alatt csoportot alkottak, és a dolgok ősi rendjének visszaállításán munkálkodtak. Úgy akarták az evangéliumot, ahogy azt a próféták és apostolok tanították – csakúgy, mint jómagam is fiatal koromban.”

(1881. 09.19-ből van a szövege: )
„Az Úrnak volt ott egy népe, akiket felkészített az evangéliumra. Világosságért és igazságért imádkoztak ][ [. Isten hozzájuk küldte őt. ] „

A könyv szövege: kb „nyolc hónapig tartózkodott azon a vidéken.”

(az 1895-ös szövegben van: )
„az első 30 nap során ][ negyvenöt prédikátort és több száz tagot kereszteltem meg (…) Kétezren csatlakoztak az egyházhoz körülbelül” a 8 hónap során.

8.
kocsi, lovak
Ha jól értem, 1847-ben történt (v esetleg 43-ban v 44-ben):
(Szövege 1891.09.05-i
48)
„Egy este Williams testvér [egy helyi egyháztag] udvarába hajtottam be a kocsimat. Orson Hyde testvér [a Tizenkettek Kvórumának tagja] egy szekeret állított be az enyém mellé. Feleségem és gyermekeim fenn ültek a kocsin. Miután kifogtam a fogatot és megvacsoráztam, a kocsiban tértem nyugovóra. Még csak pár perce voltam ott, amikor a Lélek így szólt hozzám: »Kelj fel, és vidd odébb a kocsit!« Elmondtam feleségemnek, hogy fel kell kelnem és odébb kell vinnem a kocsit. Azt kérdezte: »Miért?« Azt feleltem: »Nem tudom.« Ilyen alkalmakkor csak ennyit kérdezett; amikor azt feleltem, hogy nem tudom, az elegendő volt. Felkeltem hát, és odébb vittem a kocsit. (...) Aztán körülnéztem, és visszafeküdtem. Ekkor ugyanaz a Lélek így szólt: »Menj és vidd arrébb az állatokat attól a tölgyfától!« (...) Erre fogtam magam, kioldoztam a lovakat, és egy kis hikorifa ligetbe vezettem őket. Aztán ismét visszafeküdtem. Fél óra múlva hatalmas forgószél támadt, és két lábnyira kitépte a tölgyfát a talajból. Három-négy kerítésen átrepült, és pontosan arra a bejáratra zuhant, Orson Hyde testvér szekere közelében, ahol korábban az enyém állt.”
 
9.
gőzhajó
Gondolom 1847-és ’50 között történt, azidőtájt, h segítette a mormonok a Nagy-sóstó völgybe vándorlását Kanadából és az Államok észak-keleti részéről:
(1898.04.30-ból van a szövege
xxvii)
„Megláttam egy gőzhajót, ami gőzt árasztott magából; látszott, hogy indulásra készen áll. Megkerestem a kapitányt, és megkérdeztem, hány utasa van. »Háromszázötven.« »Befér még száz?« »Persze.« Már éppen kimondtam, hogy szeretnénk felszállni, amikor a Lélek így szólt hozzám: »Se te, se a csapatod ne szálljon fel arra a hajóra!« Rendben, gondoltam. Addigra már tanultam valamicskét arról a csendes kis hangról. Nem szálltunk hát fel a gőzösre, hanem megvártuk a másnap reggelt. Indulás után fél órával a gőzösön tűz ütött ki. Kötelei voltak a kormányláncok helyett, és nem tudtak partra szállni. Koromsötét éjszaka volt, és egyetlen lélek sem menekült meg.”

1855.10.19-i naplóbej-e
(59)
Uarról kap kinyilatkoztatást, melyről lásd lentebb (11. szakasz) látomást lát, mely utóbbiban az egyébként már meghalt Brigham Younggal találkozott.

10.
templomok
A könyv 1878.03.26-i forrásra hivatkozik, h korának
(xxx)
„sok más prófétájához hasonlóan ][ [ő] is megjövendölte, hogy eljön az idő, amikor [mormon] templomok állnak majd szerte a világon.”

11.
Young
(lásd még uezzel kapcsolatban 1855.10.19-i naplóbej-ét néhány sorral feljebb)
1877-ben meghalt a mormon Egyház 2. prófétája, Brigham Young.
1880.10.10. Ha jól értem, Woodruff lesz a 12 apostol feje, gondolom ahelyett, aki előlépett az Egyház fejévé ezen a napon.
(47)
E hónapban Woodruff beszámolt róla, h meglátogatta őt a meghalt próféta, és egy másik meghalt vezető.
Le van itt írva egy tanítás, amit Young adott neki (a Szentlélek elnyerésével kapcsolatban).
Nyilván fontos tanítás, nem újságot közöl, hanem hangsúlyoz vmit. Erősíti kicsit Woodruffot új pozíciójában.


12
Nyilatkozat (többnejűség)
szép…
A könyv szövege:
(xxxiv)
„Az 1880-as évek vége felé az egyház továbbra is gyakorolta a többnejűséget, engedelmeskedve az Úr Joseph Smith prófétának adott parancsának. Az Egyesült Államok kormánya azonban akkoriban törvényeket adott ki a gyakorlat ellen, súlyos büntetéseket szabva ki e törvények megszegéséért, ][ [. ] Ezek a fejlemények megteremtették továbbá a többnejűséget gyakorló utolsó napi szentek üldözésének törvényes lehetőségeit is. Az egyház fellebbezett ez ellen, de sikertelenül.”

1890.10.06. Woodruff, mint az Egyház elnöke kiadta a Nyilatkozat (Manifesztum) néven ismert dokumentumot (1. Hivatalos Nyilatkozat – a T és a Sz vége felé). Ebben van:
„ezennel kijelentem szándékomat, hogy alávetem magam ezeknek a törvényeknek, és érvényesíteni fogom azon egyház tagjaira gyakorolt befolyásomat, amely felett elnökölök, hogy tegyenek ők is hasonlóképpen.”

1891.11.01-i beszédéből:
„Nem számít, ki él, illetve ki hal meg, vagy ki kap elhívást ezen egyház vezetésére, a Mindenható Isten sugalmazása által kell vezetniük azt. Ha nem ily módon teszik, egyáltalán nem képesek rá. ...

  Az utóbbi időben kaptam néhány kinyilatkoztatást, amelyek nagyon fontosak voltak számomra, és elmondom nektek, hogy mit mondott nekem az Úr. Hadd irányítsam rá elméteket arra, amit a manifesztumnak nevezünk. ...

  Az Úr azt mondta nekem, tegyek fel az utolsó napi szenteknek egy kérdést, és azt is elmondta nekem, hogy ha hallgatnak arra, amit elmondtam nekik, és a Lélek és Isten hatalma által megválaszolják a nekik szegezett kérdést, akkor mindannyian hasonlóképpen válaszolnak majd, és mindannyian hasonlóképpen vélekednek majd e dolog tekintetében.

  Ez a kérdés: Melyik út követése a legbölcsebb az utolsó napi szentek számára – ha továbbra is megkísérlik a többnejűség gyakorlását úgy, hogy ellenzik azt a nemzet törvényei, és ellenzi hatvanmillió ember, és ez minden templom elkobzásába és elvesztésébe, minden azokban az élőkért és a halottakért végzett szertartás beszüntetésébe, az Első Elnökség, a Tizenkettek, és az egyházban a családfők bebörtönzésébe, valamint a nép magántulajdonának elkobzásába kerül (amik közül mindegyik már magában beszüntetné a gyakorlatot); vagy ha mindazok után, amit megtettünk és elszenvedtünk, míg eleget tettünk ennek a tantételnek, felhagyunk a gyakorlattal és alávetjük magunkat a törvénynek, és ezt téve otthonukban hagyjuk a prófétákat, az apostolokat és az apákat, hogy oktathassák a népet és elláthassák az egyházi kötelességeket, és a templomokat is a szentek kezén hagyjuk, hogy az élőkért és a halottakért is végezhessék az evangélium szertartásait?

  Az Úr látomás és kinyilatkoztatás által megmutatta nekem, pontosan mi történne, ha nem hagynánk fel ezzel a gyakorlattal. Ha nem hagytunk volna fel vele, nem vettétek volna hasznát ... senkinek sem ebben a templomban, Loganban; mert minden szertartás be lett volna szüntetve, szerte Sion földjén. Zűrzavar uralkodna szerte Izráelben, és sok férfit bebörtönöznének. Ez a csapás érte volna az egész egyházat, és rákényszerültünk volna a gyakorlat beszüntetésére. Most a kérdés az, vajon ily módon kerüljön sor annak beszüntetésére, vagy annak módján, amit az Úr kinyilvánított nekünk, és hagyjuk meg szabad embernek a prófétáinkat, az apostolainkat és az apákat, a templomokat pedig a nép kezében, hogy sor kerülhessen a halottak megváltására. Sokakat kiszabadított már ez a nép a börtön házából a lelkek világában, vajon tovább haladjon vagy megálljon a munka? Ezt a kérdést tárom az utolsó napi szentek elé. Magatoknak kell ítélnetek. Azt akarom, hogy magatok válaszoljátok meg ezt. ][ [Azt] mondom nektek, pontosan ebbe a helyzetbe kerültünk volna mi mint nép, ha nem azt az utat követjük, amit követtünk.

  ...Láttam, pontosan mi történne, ha nem teszünk valamit. Már régóta rajtam van ez a lélek. De ezt el akarom mondani: Hagytam volna, hogy minden templom kikerüljön a kezünkből; magam mentem volna börtönbe, és hagytam volna, hogy az összes többi férfi oda kerüljön, ha a menny Istene nem parancsolta volna meg nekem annak megtételét, amit megtettem; és amikor elérkezett az óra, amikor ennek megtételére parancsot kaptam, az teljesen világos volt számomra. Az Úr elé járultam, és leírtam azt, aminek leírását az Úr megmondta nekem. ... „

1893. ápr-i beszédéből:
„Most elmondom nektek, mi nyilvánult meg előttem, és mit tett Isten Fia e dologban. ... Mindezen dolgok bekövetkeztek volna, ahogy a Mindenható Isten él, ha nem került volna sor a Manifesztumra. Isten Fia tehát az ő elméjében lévő célok miatt hajlott arra, hogy ezt a dolgot az egyház és a világ elé tárja. Az Úr rendelte el Sion megalapítását. Elrendelte e templom befejezését. Elrendelte, hogy sor kerüljön az élők és a halottak szabadítására e hegyek völgyeiben. És a Mindenható Isten elrendelte, hogy az Ördög ne hiúsítsa meg ezt. Ha ezt megértitek, ez a kulcsa annak.

13.
Mi van itt?
Egy fura részhez érkeztünk. A témáját itt csak annyiban érintem, amennyiben ahhoz kell, amivel itt foglalkozok.
Isten Egyházában évtizedeken keresztül helytelenül, tehát érvénytelenül, tehát csak az abban részt vevők hitét erősítő módon végezték el Isten egy szertartását.
Ha jól emlékszem, egy másik szertartásnál, a halottakért végzett kereszteléseknél tán J. Smith idejében is volt érvénytelenül elvégzett szertartás, duplán elvégzett szertartásokra gondolok nem megfelelően összegzett adminisztráció miatt.
A mostani esetben bemutatja a könyv, h J Smith kevéssel halála előtt kapott kinyilatkoztatást a dologról. A kinyilatkoztatás szövege valóban nem egyértelmű.
Tehát J Smith ezt a szertartást már nem is végeztette?
Ha nem, honnan van a szertartás rendje?
Bárki illetékes is kapta, h nem kapta meg hozzá a teljes leírást?
Ha igaz, amit Woodruff mond, h J Smith óta mindenki érezte, h ez a dolog problémás, miért csak most jutott eszébe a prófétának erről tájékoztatást kérni?
Kért, és kapott.
(Ezt a dolgot én nem értem, h mire való. Azaz az őseinkhez pecsételés.
De most nem ez a témám, nem akarok most utánamenni. )
A kapott kinyilatkoztatás tehát ez volt:
(1894.04.05-én kapta. )
„Amikor az Úr elé járultam, hogy megtudjam, kihez kell köttetnem, ... Isten Lelke azt kérdezte tőlem: »Hát nincs atyád, aki téged nemzett?« »De igen, van.« »Akkor miért nem tiszteled őt? Miért nem hozzá fogadtatsz örökbe?«”

14.
esetleg idétlen, de szemléletes
A 26. o-on van egy idétlen rész. Egy látomás leírása.
Most ne törődjünk vele, szentségtörő beszéd e az, h idétlen.
A látomást le se írom. Azt se lehet tudni, mikor kapta Woodruff.
Amit megtudhatok belőle:
J Smith, az ő apja, és többek, akiket Woodruff ismert, mielőtt meghaltak, azután a mennybe jutottak.
Ott a mennyben is van templom. Ezt a Jelenések könyvéből is tudhatjuk.
Ezek a személyek, akikkel Woodruff a látomásban találkozott, nagyon csinálnak vmit, konkrétan nem tudjuk meg, mit, csak h mivel kapcsolatos.

Ezen az o-on a könyv azt is írja, Woodruff J Smithtől annak halála után is kapott utasításokat.
Ebben a látomásban nem.

15.
zárásnak
1898.04.31-ből van a szövege:
(53
Ez a 3. mottóm.
A 3. vezérgondolat. )
„Egész életemen át és minden tettemben, bármikor, amikor az Úr Lelke valamit mondott nekem, mindig jónak bizonyult, ha meg is tettem.”