a nő (22) -teleregény gyökérírása:

Szív és értelem, 2018.03.21. (02)

nő (22) , 8. rész -a férfi és a nő története

http://gyarfermiskolc.blog.hu/2018/03/28/2018_03_21_sziv_es_ertelem

a nő (22) -teleregény további írásai:

Összes írásaim, képeim, videóim az interneten

http://gyarfermiskolc.blog.hu/2017/08/06/osszes_irasaim_kepeim_videoim_az_interneten

Ó te, az én Istenem, ][ [a nő neve] !

Nem így akartam kezdeni, hanem másképp.

Most nagyon kell vigyáznom, hogy ne úgy folytassam, ahogy elkezdtem.

Tehát, :) semmiképpen nem folytathatom azzal, amivel eredetileg kezdtem volna, tehát azzal, hogy "elvégeztetett".

Viszont igen, azzal folytathatom, hogy elmondom neked, azaz az előbb már elmondtam, most csak megismétlem, .. eredetileg tehát azzal akartam kezdeni ezt, amit neked írok, hogy elvégeztetett.

Szörnyű titkot írtam le az első mondatban. Azt, amit senki más nem képes elviselni, csakis te.

És nálad is nagyon kell vigyáznom, mit mondok neked, hisz nem vagy itt velem.

:) egyáltalán nem kell rá vigyáznom, hogy mit mondok neked, hisz egyértelműen és biztosan itt vagy velem.

Ez az írás, amit írok, :) szuperszent.

Rajtad kívül senki más nem érintheti. Nem szupertitkos, hanem egyértelműen szuperszent.

Nem szupertitkos, ami azt jelentené, hogy ha felfedetik a titok, akkor vmi sérül. Hanem szuperszent, mert aki meglátja ezt a titkot, ami bele van írva ebbe az írásba, az sérül.

Rajtad kívül ezt így, ahogy most van, senki nem képes befogadni.

És akármeddig nem beszélhetek hozzád, hanem csakis addig, amíg biztosan tudom, hogy mit válaszolsz nekem. Ha elbizonytalanodom, hozzád kell bújnom átölelnem téged..

és most, most annak kellene következnie, hogy felfedem a szörnyű titkot, olyanná tehetném, hogy azt rajtad kívül is mindenki megérti.

És ez rettenetes ( :) ) .

Az, hogy elvégeztetett. Hogy minden megvan. Hogy te és én rendelkezünk a teljességgel.

Hogy amihez más életeken keresztül képtelen hozzájutni, az itt van, kezem a kezedben, összetett kezeinken ott tartjuk a szörnyű ( :) ) kincset, az üdvösséget ( :) ) .

És most nem tudom tovább írni.

Hanem csak azután, :) hogy leírtam, hogy nem tudok tovább írni.

Hiszen most annak kellene következnie, hogy felfedem a titkot. Szuperszentségtelenítem azt, olyanná teszem bárki számára, hogy azt képes legyen befogadni.

Szörnyű ( :) ) hogy képes vagyok erre.

Ha képes vagyok erre, miért nem teszem :) ?

Mert már nem vagyok képes rá.

Ebben a pillanatban mégsem. Hanem arra, hogy neked elmondjam, neked megmutassam, veled éljem át. Hogy várjak rád.

Mert most az történt, hogy kell, hogy átöleljelek, hogy megsimogassalak..

jaj, gyorsan.. így kezdődik a titok, amit itt feltárhatnék. Az lenne a titok, hogy egyszerűen leírnám ide, hogy most mit csinálok veled.

Egyszerűen folytatólagos adásokban közölné valaki, hogy mi ketten mit csinálunk egymással, és hogy mit fogunk csinálni egymással.

Az a titok, amit én most csinálni fogok veled, olyan értelemben, ..úgy értem, .. azt gondolom, ma biztosan azt fogjuk csinálni, amit most itt ebben a pillanatban képtelen vagyok tehát leírni.